Kezdjük a legszebb és a legnehezebb nappal, a danvizsgák napjával, mely vasárnapra esett, és bár állítólag maga a Teremtő is megpihent ezen a napon, mi bizony nem. Sőt! Öt ju jitsukánk állt ki a Magyar Ju Jitsu Szövetség Dankollégiuma elé, hogy hosszú útjáról tanúságot tegyen. Embert próbáló feladat, lelkiekben, szellemileg és fizikailag egyaránt. (Bár ezt a "nótát" kívülről fújja az egész Szövetség.) Nagy Lajos Debrecenből, Szilner Csaba Kiskunhalasról shodan, míg Ambrus Péter, Kisistók Réka, valamint Kiss Dávid nidan fokozatra "kandidált".
Nézzétek el nekem, hogy egyesével nem elemzem végig a vizsgákat. Akik a helyszínen ott voltak, azok látták, amit láttak, és hallották tőlem, amit hallani kellett. A lemaradók és a "szimplán" csak érdeklődők most érjék be a "zanzásított" változattal, azaz a lényeggel. Sokat javult a színvonal, de ami ennél is fontosabb, hogy a Ryu megértése vagy az arra való törekvés látszódott a vizsgákon. (Bár egy vizsgázó elbukott a megmérettetésen, de ez a későbbiekben csak az előnyére fog válni, még abban az esetben is, ha ezt most erőteljesen kétségbe vonja is.) Érdekes és jellemző is, hogy Réka akkor született, amikor a shodanra aspirálónk elkezdett ju jitsuval foglalkozni! Nem lehet nem szeretni a mi ju jitsu szövetségünket, mert ilyen és ehhez hasonló sűrűn esik meg felénk. Még a sikertelen vizsga is "tetszett".. Máshol simán meglett volna, akár a tudás, de a jelölt kora és a majd harminc év múltja okán bizonyosan. Nálunk mégis kevés volt.. De végig küzdötte, szenvedte, és ezért elismerés jár. Szövetségünk igen nagyot fejlődött a küzdelmi képességek és a töréstechnika terén. Szemmel látható, hogy évről évre jobban megy, ez a két fontos "lába" a vizsgarendszerünknek. Karacs Attila ráadásul beállt küzdeni a vizsgázókkal, emelve ezzel a megszerzett fokozatok hitelességét.
Kisistók Réka fejlődése nagyon szembetűnő volt. Ha kritizálom - oké! nyúzom, zrikálom..- már nem fakad ki a könnye! És láss csodát! Ez látszik a egész ju jitsuján is! Kemény, dinamikus, elszánt! Hajrá Réka! Lábjegyzetként: Réka sokat dolgozik a Szövetség dolgaiért, jól és önzetlenül. Köszönet érte!
Kiskunhalas hozta a "kötelezőt". Beck Józsi sensei összetartja a csapatát minden értelemben, és a danvizsgákon rendre helytállnak. Így vagy úgy... Tudjuk, a legjobb az, ha valaki nagyon ügyes és precíz. Megfelelő az erőnléte, állóképessége. Jól küzd és bátran hiba nélkül teljesíti a törés tesztet. Stb, stb, stb.
Viszont, ha a tökéletes ju jitsuka idealizált képéből hiányzik egy darabka, akkor azt egy másik, az elvárhatónál sokkal, de sokkal jobb résszel pótolni lehet. Például nagy erővel. Vagy pontos, fókuszált technikával. Esetleg lenyűgöző törési teljesítménnyel. Ez így van rendjén, mert nem vagyunk egyforma tehetséggel és képességekkel megáldva.. Gratulálok Kiskunhalas! Kiss Dávid alias Indián a harmincas éveinek a legelejét tapossa és már több mint negyed évszázadnyi múltja van a mi ju jitsunkban! Sityu shihan keze munkája látszik rajta. Szerintem fergetegesen jó vizsgát abszolvált. A Kelemen Ryu minden szegmensében, részletében a felső kategóriát képviselte. Nem dicsérem tovább, mert (megint) a fejébe száll a dicsőség.. Olyan színvonalú vizsgát tett, hogy a Dankollégium második helyett harmadik dan fokoztara léptette elő. (Gond nélkül, lelkiismerettel..) Amikor egy ilyen vizsgát látok, akkor elhiszem, hogy van esélye a
Ryunak léteznie, akkor is, ha az alapító már nem áll a tatamin többé. Bravo Dávid! Gratulálok Sityu! A vasárnapi vizsganap az Sportállamtitkár és a Minisztérium támogatásával valósulhatott meg. Így a vizsgák nem vettek el időt az egyéb szakmai programokból. Ismételten köszönjük a támogatást!
(Az elmúlt negyven évben nem szoktunk hozzá, hogy bármit is kapunk, legyen a teljesítményünk nemzetközi mércével mérve is kimagasló!)
Tehát hétfőtől péntekig teljes gőzzel nekiláthattunk a tatami koptatásának. Gyakorlatilag hosszú évtizedek óta hasonló a napi beosztásunk. Edzés szakadásig... Délelőtt a kötelező 3x50 perc ju jitsu, majd ebéd. Délután 2x50 perc kick box, illetve syllabus szeminárium. Vacsora után, akinek nem volt elég a napi penzum, ráhúzhatott egy bő órát, és például bo jitsu-t tanulhatott. Akár. Karacs Attila ötödik alkalommal dolgozik a táborunkban, és jól érzékelhető a keze nyoma... Volt még a TEK oktatók továbbképzése is a napirendünkön, de ez értelemszerűen nem fakultatív és nem nyilvános edzésként illeszkedett a napi programokhoz.
Meglátogatta a táborunkat Hajdu János r. vezérőrnagy, a TEK Főigazgatója és a kiképzésben résztvevő oktatók közül Füvesi Sándort, Plébán Kristófot, Dr. Takács Istvánt, Lóki Sándort, Csicsmann Gábort főigazgatói elismerésben részesítette, melyet egy oklevél formájában az érintettek részére át is adott. Mint a Dankollégium elnöke, saját hatáskörömben a fent említett urakat egy dan fokozattal magasabb szintre léptettem elő. Gratulálok a munkájukhoz és további sikereket kívánok! 6.dan fokozatra lépett elő shihan Seres Károly a MJJSZ Demo Team vezetője is, aki motorja volt a tábor szervezésének, lebonyolításának.
Mi történt még? Igen...Papp Évi lábujja kificamodott és orvosért kiáltott. Tudjuk, Éva igazi budoka és ennek megfelelően fenyegetett meg: "Lerúgom a fejed, ha hozzám nyúlsz!" sziszegte kedvesen, miután elmondtam neki, hogy ficamügyi specialista vagyok. Csak a sajátjaimat vagy húsz-harminc alkalommal tettem helyre... Ez sem volt elég a bizalma elnyeréséhez, így maradt az erőszak. Lefogtuk és nyikkk,nyekkk, nyakk, az ujj a helyére került. A Kelemen Ryu nevében 10 év garanciát vállaltam a munkám után! Mehetett a jógaoktatás tovább, fennakadás nélkül. Mert milyen egy jógaoktató akinek a lába ujja nem előre, ha nem hátrafelé áll?
A Velencei-tavi sárkányhajózás és az új őrület, a SUP segített a kevés szabadidő értelmes(?) eltöltésében. A SUP-ot közelharcosítottuk. Élet-halál harc zajlott a rajtamaradásért, mert kitaláltuk a SUP JU JITSUT. Ezen a billegő lélekvesztőn kellett fennmaradni, miközben a kedves, velünk szemben álló ellenfelünk arról minden eszközzel lelökdösni kívánt. Látva a tendenciákat, még versenysport is válhat belőle. Mondjuk SUP GRAPPLING NO LAPÁT szakágként. Csúszkálás seggre eséssel két pont. Tengelyünk körüli elfordulás az ellenfél megragadásával három pont. Ellenféllel együtt a vízbe zuhanás négy pont. (Dugovics Guard néven alaptechnika.) Bocsánat a szellemeskedésért! (Nem megbántódni!)
Jött az elmaradhatatlan bankett... Karaoke plusz sörkészlet elpusztítása full kontakt alapon! "Élre áll Karacs Ati, szorosan mögötte Kovács Ati.." Nem baj, ha ez nem teljesen így volt, de jól hangzik.. Szerintem nagyon kellemes, baráti, szeretetteljes hangulatban zajlott hajnalig a "könnyes búcsú". A 2019. évi Tábor utolsó estéjén a résztvevők többsége által megfogalmazott kérdés maradt az egyetlen megválaszolatlan kérdés: "Lehetne jövőre a tábor két hetes?" Kedves Sokak! Akik létrehoztátok ezt a tábort, szerveztétek, működtettétek, törődtetek mindenki kisebb-nagyobb nyűgjével, bajával. Oktatók! Akik megpróbáltatok mindenkiből a legtöbbet kihozni.VAN ENNÉL NAGYOBB ELISMERÉS? Talán egy.. A bankett előtt közvetlenül a parton egy idős hölgy megkérdezi az egyik jitsukát. "Maguk milyen sportágat művelnek?" "Akkor önök voltak itt a múlt évben is?" "Jaj! Nagyon jó nézni, hogy milyen összetartóak mind!"
HA EGY KÜLSŐ SZEMLÉLŐNEK EZ FELTŰNIK, ÉS ANNYIRA MEGMARAD AZ EMLÉKEZETÉBEN, HOGY EGY ÉV ELTELTÉVEL IS ERRŐL BESZÉL, AKKOR TALÁN ELMONDHATJUK: NEM CSINÁLJUK ROSSZUL! Van egy mondás: Aki lemarad, az kimarad! Szerintem így helyesebb: Aki kimarad, az lemarad!
Mindenről, amiről a mi életünk egy igen jelentős része szól... Várlak (várunk) benneteket jövőre vissza! Addig is hiányozni fogtok...
OSU! soke Kelemen István 10.dan
